El Camino de Santiago – Az Út

2009. 08. 03.
Csak a szokásos: betelt albergue, továbbmenés. És gonosz tehenek, akik összepiszkítják az utat San Xulian-ban.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. 08. 02.
Barátkozunk a tömeges zarándoklás gondolatával és a gallíciai mókusegérrel és elhagyjuk a 100-as kilométerkövet.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. 08. 01.
Még a tapasztalt vándorokkal is megeshet, hogy a csillagos ég alatt alszanak, akarom mondani, forgolódnak. És most már biztos, hogy haza kell menni: megvettem a repülőjegyet.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 31.
Mai újdonságok: kenyér formájú kenyér, nem emeletes ágy. Bosszúságok: tömeg, pénzéhes nénik és lassú net.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 30.
Továbbra sem kapkodjuk el a zarándoklást, látunk szamaras zarándokot, viaduktot alulról meg mosógépben virágot. Aztán sokat megyünk felfelé, elámulunk a kilátástól, azután meg attól, hogy betellt a zarándokszállás. A drága luxus meg semmit sem ér…

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 29.
Szürreális egy nap: vagy 30 poloskacsípéssel indul, aztán egy plázában folytatódik. Ezután eltévedünk, pedig a nyilakat követjük, a napkalapom majdnem odavész, de nem hagyom. Este meg a Hotel Ritz-ben szállunk meg.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 28.
Hát ez hosszú bejegyzés lesz, erősítsétek meg lelketeket… Itt jön a nagy vaskereszt (Cruz de Ferro), ahol otthagyok valamit, amire nem emlékszem és pótkereszt is tartozik hozzá. Aztán inkább Csaba után megyek, mint a néptelen barakkszállásra, rengeteg vizet iszom és szorongós-kibic Timmel is megismerkedem.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 27.
Megint majdnem látok napfelkeltét. Azután tényleg látok sovány kistehenet és furcsa zarándokszobrot. Astorgában kicsit hisztizek a nyilak miatt, de valójában nem azért… Végül egy kis falu kis alberguejében szállunk meg El Ganso-ban.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 26.
Nincs túl sok emlékem erről a napról, úgyhogy bölcselkedem egy kicsit az úton menésről. Látunk egy nagy csapat gólyát és egy hosszú-hosszú hidat.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 25.
Ismét nagyváros, de ez már nem olyan ijesztő. Szép nagy katedrális van ott, fényképezkedünk előtte, valamint magyarokat igazítunk útba eltévelyedés közben. És Tara kutya szomorkodik, de kap finom vacsorát.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 24.
Folytatódik a fasor. Csaba mérlege: – 1 kulacs, + 1 pár bakancs. Aztán különös bárt találunk és még kukoricát is, ami a búzamezők után csodaszámba megy.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 23.
Sahagúnban folyton zarándokbotos szobornál fényképezkedünk. Aztán megyünk a sík vidéken a szélben. Burgos-León-szakasz sóhajtozás van és közben megtalálom Szűz Máriát a kereszten.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 22.
Ma észrevesszük, hogy lendület üzemmódból kitartás üzemmódba kapcsoltunk. Megyünk a sík terepen, Giordanoval olasz számokat énekelek, majd fúj a szél sokat. Vigasztalásként barátságos albergue-be érünk.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 21.
Megörvendeztet egy dudáló autós. Egyhangú úton megyünk sokat. Csatlakozik hozzánk Giordano és este bandázunk.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 20.
Feloszlik a magyar csapat. Aztán egy csomó olasszal találkozom. De csak megyek tovább. És várnak még meglepetések.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 19.
Elhagyjuk a várost. Búcsúvacsorára készülünk és San Bol-ba érkezünk, ahol nincs villany és víz, de van konyha és gitár.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »

2009. július 18.
Békés mendegélés, fakereszt és kőspirál. Majd a nagyvárosi kalandok jönnek.

Van még mit olvasni: tovább a teljes bejegyzéshez »