El Camino – úti beszámoló

Gyere a Facebookra is!

Partnerek

Bognár Stúdió - SEO

RSS követés

Milyen nyelven érdemes tudni a Caminon?

Üdvözölnek Navarrában sok nyelven...Hát attól is függ, hogy kikkel szeretnél tudni kommunikálni. Sok zarándok beszél angolul is, sok a francia, spanyol és jópár német nyelvűt is láttam. Viszont a kis településeken (és ilyen sok van) a vendéglátók gyakran semmilyen idegen nyelvet nem beszélnek, csak a spanyolt.

Első nyelvi élményem még Párizsban volt, ahol a metró pénztárnál az ember elé dugtam a cetlimet (az volt rajta, hogy átszállással, hogy jutok a pályaudvarra) és megkérdeztem, hogy one ticket or two ticket? Mondta, one, ok, akkor two ticket, please (valahol csak leszállok közben, amennyi időm van…). Az meg valószínűleg reális idézés, hogy többesszámmal nem vesződtem. 🙂

Én úgy indultam neki, hogy olaszul jól tudok, reméltem, a hasonlóság elegendő lesz… Plusz egy mini angol és egy mini spanyol útiszótárral. Mondjuk hamar kiderült, hogy kulcsfontosságú, hétköznapi szavakban cserben hagy az olasz. Például a sonkás-sajtos szendvicset úgy próbáltam, hogy panino con prosciutto e formaggio, amiről kiderült, hogy spanyolul bocadillo con jamon y queso. Na köszi… és még sok ilyen.

Ettől függetlenül sokszor olaszul beszéltem, mondván, az legalább idegen nyelv és magyarul mégse magyarázhatok Spanyolországban, illetve az is nagyon jellemző volt, hogy kb. 3 nyelven mondtam egy mondatot, mert ha eszembe jutott valami angol szó, akkor azt is beleszúrtam, ha meg valaminek tudtam a spanyol megfelelőjét, akkor azt is… 🙂
Merthogy angolul beszélni se nem nagyon tudok, se nem nagyon merek, leginkább az írott szöveget értem. Persze néha nekiálltam zarándokokkal angolul “beszélgetni”, de pár percen belül agyzsibbadást kaptam a nagy erőlködéstől.

Az is egy érdekes élmény volt, amikor a 4-5. nap táján éreztem, hogy hűha, de jó lenne beszélgetni már úgy istenigazából egy magyarral vagy egy olasszal, mert oké, hogy a földhözragadt gyakorlati dolgokat (evés-ivás-alvás-tájékozódás) elintézem valahogy, de gondolatokat szeretnék megosztani!

Ezen kívül volt még az, hogy Cécile-lel a francia lánnyal valahogy mindenkinél nehezebben tudtam kommunikálni megfejthetetlen okoknál fogva, pedig ő tudott spanyolul és valamennyire angolul is. És volt a végén a francia biciklis ember, aki csak franciául tudott, amit én egyáltalán nem, mégis megbeszéltük, amit akartunk.

De hogy valami hasznosat is írjak: szerintem vigyetek ti is egy mini spanyol útiszótárt, és  nézzétek/nyomtassátok ezt a neten megtalálható zarándok szótárt.
A többit meg bízzátok az Útra. Ha szükséges, lesznek ott olyan nyelvűek, akikkel tudtok beszélgetni is.

Hozzászólás...

 

 

 

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett: (kattints)

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

*

3 hozzászólás Milyen nyelven érdemes tudni a Caminon?

  • Kornelia

    Én csak németül beszélek, de angolul sokat megértek, a végén már beszéltem is angolul. Spanyolul próbálkoztam itthon a tanulással, de teljesen reménytelen, ami fontos volt a végére megtanultam, Manta por favor! már kitűnően ment, mert ugye nagyon hideg volt, sőt cafe con leche is ment.
    a világ minden nyelvén beszálnek a zarándok társak. pl csodálkoztak, hogy a finn lánnyal mi még csak körvonalakban sem értjük meg egymást, holott a sapnyol az olasszal igen, meg a lenyel is a orosszal, akkor mi miért nem.

  • Kolett

    Sziasztok. Én 2010 szeptemberében jártam végig a francia utat. csodás volt. Ám a legtöbb bajom a nyelvvel gyűlt meg. Próbáltam utána érdeklődni én is, minden területen felkészülni. Többen azt mondták, hogy elég az angol, valaki spanyol szótárt javasolt. Aki már kétszer végigjárta nem javasolta, csak súlynak tartotta volna.
    Nekem az volt a tapasztalatom, hogy a spanyol nyelv KELL. A zarándoknak kell megtanulnia. Nem vagyok egy tehetség, angolul tudok csak, de azt jól. Spanyolul pár szót gyorsan meg lehet tanulni, ha gyakran használja, hallja az ember, de volt, ahol keményen az arcomba mondták (helyi spanyolok, angolul – hogy nekem kellene tudnom a nyelvet.
    Szóval ha újra mennék, vagy tanulnék spanyolt, vagy vinnék egy szótárt.
    Egyébként az emberek hozzáállása változó volt. A kis falvakban szinte mindig nagyon kedvesek voltak, volt, ahol tudtak kicsit angolul is. A városokban viszont kortól függetlenül akadtak hideg, rideg helyiek. De ez mindenhol így van – gondolom.
    Ez volt az összes negatívum nekem az egész úton!!! Az Út egyébként maga a CSODA!

  • Hát nem tudom…
    Alapfokú angol nyelvvizsgám van, de talán annál többet tudok angolul. A pályaudvarokon vettem csak hasznát az angolnak. Spanyolul viszont semmit nem tudtam. De az első hét után, mindenféle zsebszótár nélkül már tidtam a legfontosabbakat: quanto qeusta, donde este el bar, pan, vino, cervesa… plusz amit az ember lát ráragad, megjegyzi. Azt hiszem ebből sem kell nagy ügyet csinálni. Volt egy csúnya seb a lábamon és úgy kaptam rá ellátást egy helyi orvostól /ez nem az úton volt hanem egy 3 napos “útkerülő-összekötő” szakaszon, hogy a bátyám nagy csiperkéket rajzolt egy lábfejre a helyi bár tulajdonosának egy papírra hogy elmagyarátta mi a baj, aztán persze kiderült, hogy csak egy mély, bőrkeményedés alatti vízhólyag volta a baj amit le is kezeltek… Nem sokat értettem, nem sokat tudtam mondani de vannak egyetemes kommunikációs formák, melyek akkor is átsegítettek a nyelvi nehézségeken.
    Egyszóval elég pár alap szó-kifejezés, a többi legyen a véletlen /szerencse/ műve….